Csináltam ma este egy cigit, az este a szokásos sétával indult, de aztán meglepő dolog történt.
Megcsináltam a cigit és elindultam sétálni. Szeretem az ilyen nyári estéket, az egész napos meleg után végre lehűl az idő, éppen annyira hogy az ember jól érezze magát piros dorkóban és fekete bársony nadrágban. Már a sarkon meggyújtottam a cigit, minél előbb végezni akartam vele, egyedül nem annyira nagy élmény maga a cigi. Senki nem volt az utcán, a messzeségben az ég szikrázott, a villanások vihar közeledtét jelezték. Kicsit szaporábban szedtem a lábam és a régi általános iskolámhoz értem. Szörnyű mi lett belőle. Kibővítették, hatalmassá vált és eltűnt a fű. Nincs már semmi más csak a kemény és rideg beton. Elhaladva mellette láttam magunkat ahogy a régi szocreálos pingpong asztaloknál rohangáltunk, forgót játszottunk, körülöttünk pedig csak végtelen zöld fű. Akkoriban még természetes környezetben lettünk, most viszont fejlődés címén betondzsungelbe kényszerítik a tanulókat. Nem élveztem a látványt különösebben. Felbontottam az üdítőmet, valami szörnyű volt, Kubu. Ittatok már Kubut? Borzalmas íze van, répa meg valami sűrű borzalom, nem csoda hogy híres a gyerekek körében. Persze állítólag tele van vitaminnal, szóval igazából mindegy. Balra fordulok és beszélgetés zaját hallom az egyik házból, az egyik csaj kérója az ős társaságból. Mit veszíthetek, megnyitom a már ismert fémkaput, az udvaron keresztül elérek a kinti teraszhoz és barátaimat látom, a szintén megszokott boros kólás pókerjátszma közben. Megörülnek nekem, mondták hogy írtak msn-en de soha nem vagyok fent. Persze mostanában sok a melóm és a kedvesem is leköti az időmet, úgyhogy nem tudok mindenkivel találkozni annyit mint régen. Persze ezzel ők is ugyanígy vannak. Leülök, végigfutunk a szokásos szarságokon, elmondom hogy mi újság mostanában, meló stb. Persze kitöltenek egy borost, mikor pippantok nem szeretek inni, egyébként sem szoktam alkoholt fogyasztani soha, vagy nagyon ritkán. De ha már így sikerült miért ne? Az egyik csajszival beszélgetünk hosszasan, jól érzem magam. Aztán a házigazda elkezdi mondani az aktuális pletykákat, hogy éppen ki kivel kúr, meg hogy kinek mi a véleménye a másikról. Ezt nem szerettem soha ebben a társaságban a “vége” felé, mikor már alig jártunk mindannyian össze. Mindenkit kibeszélnek a háta mögött, közben pedig úgy tesznek, mintha semmi baj nem lenne. Pedig ez annyira kispolgári és szánalmas, nem értem miért van erre szüksége az embereknek. A lány azzal fejezi be a mondandóját, hogy ő akivel összeveszik, azok utána nyalják a seggét. Persze nem bírtam ki hogy ne oltsam be, be is szóltam hogy én még nem vesztem vele össze, de a seggét biztosan nem nyalnám ki. Erre a többiek hangos röhögésbe törtek ki, együtt nevettünk, a csaj pedig eléggé zavarba jött. Elszívtunk pár szál cigit, fogyott a boros kólám. Persze folytatódott tovább a téma, kezdtem kellemetlenül érezni magam. Le is léptem fél óra múlva. Egy valamit megtanultam a mai estéből: Az ember mindenképpen próbáljon meg továbbállni, ha kisvárosban született, mert beszippantja a közöny és a kispolgári áltatás. Ezért is fogok elmenni innen, amint lehetőségem adódik rá, addig is a saját értékrend megtartása nagyon fontos, még ha ehhez kissé ki is kell vonnunk magunkat a társas életből. Csak vigyázzunk hogy megtaláljuk az egyensúlyt.
Itthon vagyok már, nem volt rossz ez a ma esti cigi egyébként.
Vélemény? eddig
Szóljon hozzá most!
