CANNABIS
(hasis, fű, marihuana, zöld)
Hatóanyagának kémiai neve: delta-9-tetrahidrokannabinol (THC)
A cannabis (kender) egy a trópusi és a mérsékelt égövön egyaránt elterjedt leveles növény. Bizonyos fajtái leveleit és bimbózatát pszichoaktív hatásai miatt fogyasztják. Alacsonyabb THC tartalmú fajtáit elsősorban a textil- és papíripar hasznosítja.
A bimbók gyantás kivonatát hasisnak nevezzük, melynek további finomításával nyerhető fekete, ragacsos folyadék a hasis-olaj. A prosztó levél vagy bimbózat, az a marihuána.
Fogyasztás
A marihuanat elsősorban cigarettapapírba dohánnyal keverve tekerik és elszívják. A marijuanás cigaretták neve joint (dzsodzsó, spangli). A joint sodorható kézzel, illetve erre alkalmas készülékkel is. A joint egyik végébe rendszerint összecsavart kemény papírt tesznek (csiga. ez tölti be a füstszűrő szerepét), a másik végét szívás közben folyamatosan nyálazzák, hogy ne égjen olyan gyorsan. Szokás még vizipipából vagy pipából szívva fogyasztani, de van hogy a hasist vagy a leveleket belesütik süteménybe (spacecake).
Cannabis mint gyógyszer
A növény több, mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint “minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni cannabiskivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a drog gyógyászati célú alkalmazása körül, a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA több államában kísérleti jelleggel írhatnak fel cannabist a betegeiknek.
Előállítás
A kendert termesztik szabad ég alatt is (ahol legális), nálunk azonban többnyire melegházakban vagy bent a szobában, nagy fényerejű lámpák alatt nevelik. A hagyomány szerint még beporzás előtt el kell különíteni egymástól a hím- és a nőivarú növényeket, mert így a nőivarú növények energiájukat teljes egészében a magas gyantatartalmú virágok kibontakoztatására fordíthatják, és ez garantálja a jó minőséget. Az elfüstölésre a nőivarú növények kifejlett, tömött, gyantás virágai (buds) a legalkalmasabbak, a levelek jóval kevésbé népszerűek, maró, köhögtető hatású füstjük miatt. Az Amerikai Mentálhigiénés Intézet kutatásai szerint nincs jelentős különbség a nő- és a hímivarú növények THC-tartalma között. Volt rá eset, hogy a mexikói magokból kihajtott hímivarú növény 1.47%, a nőivarú viszont csak 1.31% THC-t tartalmazott (tény viszont, hogy a nőnemű növények több gyantát termelnek). A mai cannabisfajták – a nemesítésnek köszönhetően – jóval magasabb THC-tartalommal bírnak, mint a korábbiak, a legjobb nemesítők növényei akár a 15-20%-os THC tartalmat is elérhetik. Egyesek szerint ez a tény érvényteleníti a cannabis hatásait vizsgáló korábbi kutatások eredményeit (mert azok már nem vonatkoznak az új, magasabb THC-tartalmú cannabisra). Mások szerint a magasabb THC-tartalom üdvözlendő, mert így a szerből jóval kevesebbet kell elfogyasztani a kívánt hatás eléréséhez, és ez elszívás esetén jelentősen csökkenti a káros mellékhatásokat.
A kender megszárított virágaiból (esetleg leveleiből és hajtásaiból) készített dohányszerű keverék a marijuana, közismertebb nevén a fű. A növény levelein és virágaiban található gyantás anyagból készítik a hasist, amely a kender típusától és az elkészítés módjától függően zöld, barna vagy fekete színű kis préselt lapok vagy gumószerű “kockák” alakjában jut el a fogyasztókhoz.
Fiziológiai hatások
elgyorsult szívverés, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony vérerek megdagadása (véreres szem). Gyakran előfordul a szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezése. Ritkábban előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. A cannabis rendszerint étvágygerjesztő hatást vált ki. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, ataxiát és reszketést, továbbá mellkasi fájdalmakat, szédülést vagy ájulást eredményezhet. Ha valaki “enyhén túlszívja” magát, annak egyetlen jele, hogy “bealszik”, azaz álomba merül. A történelem során még nem dokumentáltak egyetlen cannabis okozta mérgezéses halálesetet sem.
A hosszútávú hatásokról még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Keleti beszámolók szerint (ahol egyes országokban évezredes hagyomány a cannabis fogyasztása) a cannabis (pontosabban a hasis) hosszútávú, mértéktelen fogyasztása komoly légúti, emésztőrendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet. A mértékletes fogyasztásnak ezzel szemben nincs észrevehető káros hatása. Figyelembe véve, hogy a kender füstje a dohányéhoz hasonlóan számos káros égésterméket, karcinogén anyagot tartalmaz, a dohányzással kapcsolatos figyelmeztetések egy része nagy valószínűséggel itt is érvényes (ráadásul a kender füstje háromszor annyi kátrányt, és egyes karcinogén anyagokból 50 százalékkal többet tartalmaz, mint a dohányfüst). Megjegyzendő, hogy az erős dohányosok napi 30-60 szál cigarettájával szemben a “masszívan” füvezők is csak napi 6-8 szálat szívnak el (bár az is igaz, hogy a slukkokat rendszerint jóval mélyebben és hosszabban tüdőzik le, mint a dohányosok).
Pszichikai hatások
A pszichikai hatások jóval szubjektívebbek, és egyénenként változnak, ezért nehezebb a közös jellegzetességeket megtalálni. A szer használói által leggyakrabban említett hatások a következők: boldogság, kedélyesség, megnövekedett fogékonyság, az egymás közti kommunikáció elmélyülése, egymás fokozottabb megértése (könnyebben “le lehet venni”, miről is beszél, mire gondol a másik), szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai, egy különleges, “mögöttes” valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a használó nem figyel fel, jobb vizualizáló készség, megváltozott időérzékelés (percek óráknak tűnhetnek), változások a tér- és mélységérzékelésben, az érzékletes élmények gazdagodása (a hang- és ízérzékelés szubjektív aspektusai gyakran különös mértékben javulnak), könnyebb a gondolatokba belehelyezkedni, átélni és megérteni őket, esetenként előfordulhatnak vallásos jellegű meglátások is.
Általános a gátlások feloldódása, ez többnyire barátságos hangulatban, vagy beszédességben, kitárulkozásban nyilvánul meg. Az aktív cselekvés nem jellemző, inkább a szemlélődés, nyugalom, üldögélés dominál.
Függőség
A cannabis nem okoz fiziológiai függőséget, de mint a legtöbb anyagnál előfordul pszichikai függőség, azaz a fogyasztónak nincs elég akaratereje, hogy abbahagyja a szer használatát.
Magyarországon a THC kábítószernek minősülő anyag. Így tehát a kannabisz-származékok birtoklását, fogyasztását, átadását és előállítását a törvény bünteti.
Vélemény? eddig
Szóljon hozzá most!
